krakova gradaa, Коте kraly Polyacskij ssidij. Tretij Narod diliv-

sisse iz Polyaske Zemlye, priko goree koyasse karpath zovw, obu-

yall yesst Panaoniyu, potom prosadsi veohyekraat Dunay, Szavu,

i Drayu rikee chya do Moora Poludnyega, velike skode i ssramote

yesst uohini.l Rimzkomu Vladanyuu, plineohi i robechi Maeedoniu

i Dalmacziu i osstalee опь stranb пароКоп obuyal yesst ssvu Dalma-

oziu i ssada уи darxij od istriee do Macedoniee i od Moora do Drira-

vee (!) rikee. То вве yest роове1о Vrime Svetoga Gargura

КаКопо оп ssam pijsee, i drugij pissczi. Tolio И od Tiysauoha до-

dischyaa Szlovinyozi vlBdayuu опи Zemlyu i uzdarxuyu ssvoy yazik,

koyi yezt velb csisstiyi педо yezt ssada Polyaskij 81li Moskovzkij,

КаК6 тохе ssuditi ssvakij, koyi ovi yaziozi razumij ако да ssvoy

vlaztitij neprihinij, yerebo yazik Dulmatizkij, Harvatzkij, Szarbskij

illi Bossanzkij (yero ovo ssve yedan yazik yesst) gimaa ricsij illi sslo-

vaa dluga (1), koyasse lahko izgovarayu, i ssvakoyko prigiblyuyu.

А Bztaarij yazik Dalmatizki, szassvima yessu zatarli, КаКопо i Rim-

lyani и Gallij i Hispanij уевви ucsinili, toliko da ovo Vrime niyezt

cslovika, koyibi umijl povidat, kakosse yesst parvoo togaa и Dalma-

czij, Gallij i HispaBij govorilo. Pragu па dan ocsishyenya Blaxenee

Divee Mariee. 1605.

De Slovinis seu Sarmatis, ad Christophorum Yarsovicium Canonicum

Cracoviensem, Faustus Vorancius.

Qui hoc tompore а vulgo quidem Sclavi, а doctioribus Latiais

Slavi, а Graecis Slavini, at proprie Slovini (sic cnim ipsi se votnnt)

nominantur, ii olim Sarmatae dicebantur. Sarmatia autem, ubi eam

geographi describunt, duplex est, петре Europea et Asiatica. Euro-

реат Polini, Asiuticam Russi, qui et Rossi, Roxolani, Rutheui, seu

Moschovitao vooantur, inhabitant; Poloni а regioais виае planicie,

Mosohoviti а metropoli виа denominantur.

Ех Sarmatia Asiatica Bulgari, ante аппит Domini qningentesi-

шит in Europam migrarunt, et tandem cis Dauubium in Mysia соп-

sederunt, nomenque suum ei provinciae imposuerunt, quod а Volga

flumine, qui et Rhaa dicitur, assumpsorunt, пат acoolao illius erant.

Ех Sarma(ia vero Europea, quam Poloniam vocari diximus,

eodem fere tempore, tria maxima quaedam e.kAmina prodierunt, et

alienas regiones occuparunt. Nam quum olim Sarmatia, Vistula

fluvio а Germania divideretur, hunc Sarmatao transgressi, in primis

Vandaliam, id est, illam partem littoralom Germaniae, quae ab urbe

Dantisco, hoo cst ab ostiis Vistulae, usque urbem Lubecam, ев ostia

Rumi.nis Albis, ubi est terminus regni Daoiae, armis ocouparunt. Ne-