krakova gradaa, Коте kraly Polyacskij ssidij. Tretij Narod diliv-
sisse iz Polyaske Zemlye, priko goree koyasse karpath zovw, obu-
yall yesst Panaoniyu, potom prosadsi veohyekraat Dunay, Szavu,
i Drayu rikee chya do Moora Poludnyega, velike skode i ssramote
yesst uohini.l Rimzkomu Vladanyuu, plineohi i robechi Maeedoniu
i Dalmacziu i osstalee опь stranb пароКоп obuyal yesst ssvu Dalma-
oziu i ssada уи darxij od istriee do Macedoniee i od Moora do Drira-
vee (!) rikee. То вве yest роове1о Vrime Svetoga Gargura
КаКопо оп ssam pijsee, i drugij pissczi. Tolio И od Tiysauoha до-
dischyaa Szlovinyozi vlBdayuu опи Zemlyu i uzdarxuyu ssvoy yazik,
koyi yezt velb csisstiyi педо yezt ssada Polyaskij 81li Moskovzkij,
КаК6 тохе ssuditi ssvakij, koyi ovi yaziozi razumij ако да ssvoy
vlaztitij neprihinij, yerebo yazik Dulmatizkij, Harvatzkij, Szarbskij
illi Bossanzkij (yero ovo ssve yedan yazik yesst) gimaa ricsij illi sslo-
vaa dluga (1), koyasse lahko izgovarayu, i ssvakoyko prigiblyuyu.
А Bztaarij yazik Dalmatizki, szassvima yessu zatarli, КаКопо i Rim-
lyani и Gallij i Hispanij уевви ucsinili, toliko da ovo Vrime niyezt
cslovika, koyibi umijl povidat, kakosse yesst parvoo togaa и Dalma-
czij, Gallij i HispaBij govorilo. Pragu па dan ocsishyenya Blaxenee
Divee Mariee. 1605.
De Slovinis seu Sarmatis, ad Christophorum Yarsovicium Canonicum
Cracoviensem, Faustus Vorancius.
Qui hoc tompore а vulgo quidem Sclavi, а doctioribus Latiais
Slavi, а Graecis Slavini, at proprie Slovini (sic cnim ipsi se votnnt)
nominantur, ii olim Sarmatae dicebantur. Sarmatia autem, ubi eam
geographi describunt, duplex est, петре Europea et Asiatica. Euro-
реат Polini, Asiuticam Russi, qui et Rossi, Roxolani, Rutheui, seu
Moschovitao vooantur, inhabitant; Poloni а regioais виае planicie,
Mosohoviti а metropoli виа denominantur.
Ех Sarmatia Asiatica Bulgari, ante аппит Domini qningentesi-
шит in Europam migrarunt, et tandem cis Dauubium in Mysia соп-
sederunt, nomenque suum ei provinciae imposuerunt, quod а Volga
flumine, qui et Rhaa dicitur, assumpsorunt, пат acoolao illius erant.
Ех Sarma(ia vero Europea, quam Poloniam vocari diximus,
eodem fere tempore, tria maxima quaedam e.kAmina prodierunt, et
alienas regiones occuparunt. Nam quum olim Sarmatia, Vistula
fluvio а Germania divideretur, hunc Sarmatao transgressi, in primis
Vandaliam, id est, illam partem littoralom Germaniae, quae ab urbe
Dantisco, hoo cst ab ostiis Vistulae, usque urbem Lubecam, ев ostia
Rumi.nis Albis, ubi est terminus regni Daoiae, armis ocouparunt. Ne-